December másodikán került a parlament elé a bányászati törvényjavaslat, amelynek kapcsán a VMSZ több módosítási indítványt is javasolt, többek között azt, hogy azok a községek kapják meg a NIS által jelenleg folyósított 3%-os járadékot, amelyeknek a területéről a legtöbb kőolajat termelik ki. Ennek kapcsán tartottak sajtóértekezletet tegnap Magyarkanizsán, ahol jelen volt dr. Bimbó Mihály polgármester és Pék Zoltán parlamenti képviselő is.
Nagykikindáról, Szenttamásról és Magyarkanizsáról származik a szerbiai kőolaj és földgáz kitermelésének a legnagyobb része, ám ezek a községek 2012 óta egyre kevesebb járadékot kapnak. Míg Magyarkanizsa korábban 300–350 millió dinár közötti összeget kapott, az idén eddig alig 140 milliót. A megegyezés szerint a kitermelt mennyiség után a bányászati illeték 7%, ám ahogy ezt Pék Zoltán elmondta, a megegyezés szerint mindössze 3%-ot kötelesek fizetni. Ebből a befolyó pénzből pedig 40%-os részesedés jár a községeknek.
– A NIS különleges pozícióban van Szerbiában, annak az államközi megegyezésnek köszönhetően, amelyet Szerbia írt alá Oroszországgal, így mindössze 3%-ot kell kifizetnie a kitermelés ideje alatt. Ez az összeg háromfelé oszlik, a köztársaság és a község 40-40%-ot kap, s mivel a kitermelés Vajdaság területén folyik, így a tartományt illeti a többi bevétel – mondta Pék Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy mind Európában, mind a környező országokban magasabb a kőolajjáradék, állítása szerint másutt a 15–20%-ot is eléri, így a 7%-os illeték is jóval kevesebb.
Magyarkanizsa polgármestere, dr. Bimbó Mihály szerint ez az összeg nincs arányban a kitermelés okozta károkkal sem, nemhogy hasznot hozzon az itt élőknek.
– Tavaly szeptemberben Nagykikinda, Szenttamás és Magyarkanizsa községek polgármesterei közös álláspontot fogalmaztak meg, mely követeléseinket benyújtottuk az illetékes minisztériumhoz. Az általunk akkor megbeszélt módosítási javaslat, ami mellett továbbra is kitartunk, a kitermelt kőolaj és földgáz, valamint a geotermikus erőforrások után járó térítményre vonatkozik. A mind sűrűbbé váló lakossági panaszok, amelyek a környezetvédelemmel, az infrastruktúra tönkretételével, a termőföldeken keletkezett károkkal kapcsolatosak, valamint a megnövekedett kártérítési igények tették szükségessé ennek a három községnek a közös föllépését – mondta Bimbó Mihály. A polgármester beszámolt róla, hogy az utóbbi három évben az addig növekedő járulék folyamatosan csökken, s mindezt a NIS a kitermelés mennyiségének csökkenésével magyarázta, ám hozzátette azt is, hogy erről nekik nincsenek adataik, a kitermelt mennyiség nagyságáról nem kapnak jelentést.
Pék Zoltán képviselő elmondta, hogy a bányászati törvényjavaslatról várhatóan kedden szavaznak, hozzátette, hogy a miniszterelnök beszédéből már kiderült egyértelműen, hogy leszavazzák a VMSZ javaslatát, s a köztársaság nem fog a kőolajjáradékról lemondani a községek javára.
