A Vízművek és Csatornázási Közvállalat a kecskeméti Agrogeo Kft.-vel közösen három hónapja indította útjára azt a kísérleti projektumot, melyben a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező iszapot feldolgozzák és így alkalmassá teszik a mezőgazdaságban való felhasználásra.
Petar Balažević, a vállalat igazgatóhelyettese elmondta, az iszapkezeléshez használt berendezést a próbaüzem után hamarosan hivatalosan is üzembe helyezik. A keletkezett iszap több módon kezelhető, vagyis elégethető, ami viszont igen költséges eljárás, hulladékként a szemétlerakón tárolható, ami azzal fenyeget, hogy egy idő után a rengeteg iszap ellepi a szeméttelepet, illetve különleges kezelés után újra felhasználható a mezőgazdaságban. A Vízművek az utóbbi megoldás mellett döntött, melynek megvalósításában a kecskeméti vállalat volt a segítségükre.
Az Agrogeo Kft. képviseletében Szolnoky Győző és Szolnoky Tamás számoltak be az iszapkezelés fontosságáról, eredményeiről és alkalmazási lehetőségeiről Szabadkán és Szerbiában.
– Az Agrogeo Kft. az elmúlt huszonhárom évben tizenegy hulladékkezelő eljárást dolgozott ki, egyiket éppen a szennyvíziszap kezelésére. Tudomásunk szerint Szerbiában bioüzemet létesítenek majd, így a termelésben keletkezett hulladék kezelésével szintén tudnánk foglalkozni és mezőgazdasági célra fordíthatnánk. A felszíni vizek, vagyis tavak és holtágak mederüledékét úgyszintén fel lehet dolgozni, a technológia iránt már az osztrákok is érdeklődtek, mint ahogy a Fertő-tó és a Balaton egy részén kitermelt iszapot is fel lehet dolgozni és ezt az eljárást a Palicsi-tó esetében is el lehetne végezni, ahol mintegy másfél millió tonna iszap van – mondta Szolnoky Győző.
Gligor Gellért, a Vízművek szakmunkatársa az elmúlt három hónap munkájáról és az elért eredményekről számolt be.
– A most befejeződött kísérleti projektben nagyon sok segítséget kaptunk a kecskemétiektől. A digesztált iszapot szalmával kevertük, konténerekben tároltuk, ahol lehetővé tettük a természetes szellőzést is, és így készítettük a komposztot. Párhuzamosan volt mikrobiológiai készítménnyel kezelt kísérleti konténerünk meg egy kontrollkomposztunk, és a mikrobiológiai szerrel kezelt komposzt jobb értékeket adott. Folyamatosan méréseket, fizikai-vegyi, mikrobiológia-egészségügyi és ökotoxikológiai vizsgálatokat végeztünk, valamint a létrejövő komposztot növényeken is vizsgáltuk, hogy mérgezőek-e. A kapott eredmények összességében jók, nem haladják túl az Európai Unió által előírt határértékeket, és az iszap a kezelés után megfelel a mezőgazdaságban való felhasználásra. A jövőben állandó jelleggel végezzük majd a komposztkezelést és lehetőség lesz a felhasználására az egész ország területén.
Szolnoky Tamás a komposztáláshoz használt mikrobiológiai oltóanyaggal kapcsolatban elmondta, sikerrel jártak az iszap mezőgazdaságban való eredményes felhasználását tekintve, s céljuk, hogy a továbbiakban a Vízművekkel közösen, üzemi formában tudják megvalósítani mindazt, ami a kísérleti projektben lezajlott. Az oltóanyaggal kapott komposzt jó minőségű talajjavító, amit nemcsak kertészeti célra lehet felhasználni, hanem például a kőolajjal és szénhidrogénnel szennyezett talaj mentesítésére is, emellett gazdaságilag is előnyös a felhasználása.
