Társadalmunk prosperálásának egyik alapfeltétele a jól működő egészségvédelmi rendszer, enélkül aligha maradhatna fenn bármely korszerű szociális hálózat. Mindannyian tudjuk, hogy a szerbiai, és ezen belül az újvidéki egészségvédelmi rendszer sem éppen példaértékű, komoly gondokkal küzd, különösen egy olyan városban, ahol a túlnépesedés és az elöregedés miatt az egészségügyi intézményekre fokozott nyomás nehezedik. A rendszer – legalábbis a városi, azaz az elsődleges egészségvédelem – azonban a gondok ellenére mégis működik, erre következtethetünk az Újvidéki Egészségotthon és az utóbbi három évben ettől elkülönítve működő mentőszolgálat illetékeseivel folytatott beszélgetésből.
HÉT PERC ALATT A HELYSZÍNEN
Az egészségügyi segélynyújtás első eleme a helyszíni mentés. Szerbiában négy önállóan tevékenykedő mentőintézet működik. Dr. Nenad Aracki , az újvidéki Mentőintézet igazgatója elmondta, hogy intézete 231 dolgozót foglalkoztat, ennyien nyújtanak elsődleges segítséget az erre rászoruló újvidékieknek. A városban 60 mentőorvos, 70 ápolótechnikus és 70 mentőautó-sofőr teljesít sürgősségi szolgálatot, és annak ellenére, hogy káder- és helyiséggondok is fennállnak, az intézet viszonylag jól működik. A kádergondok oka, hogy az egészségügyi minisztérium racionalizáló bizottsága immár három éve nem engedélyezi az újvidéki mentődolgozók számának növelését, így az Európában elfogadott, 6000 polgárra egy mentőorvos arány már régen nem időszerű. A város területén 8 mentőcsapat siet a polgárok segítségére a nap bármely órájában. A riasztás és a helyszínre érkezés időpontja között eltelő átlagos idő – még a városban uralkodó általános közlekedési káosz ellenére is – mindössze 7, de legfeljebb az európai viszonylatban is jó teljesítménynek számító 8 perc. Korábban is ugyanennyi mentőcsapat szolgálta ki a várost, a különbség most az, hogy – más városok mintájára – állomáspontokat létesítettek, tehát a mentőkocsik a baleset helyszínéhez legközelebb eső állomásról indulhatnak. Négy csapat a városban várja a riasztást (három a limani, egy a Verseci utcában lévő egészségotthonban állomásozik), négy pedig Péterváradon, Kátyon, Kiszácson és Futakon. A nyolc csapat – amelyek mentőorvosból, ápolóból és sofőrből állnak – kimondottan elsősegélynyújtásra szakosodott, sőt az idősek és betegek fuvarozását, az orvosságok kiszállítását, a házi segélynyújtást stb. is a mentőszolgálat végzi, de erre a célra más járművek, ún. „hideg csapatok” szolgálnak. Két éjjeli mentőügyelet létezik a városban, a Njegoš utca 4-es szám alatt korábban is, már évtizedek óta működik a rendelő, ez azonban kevésnek bizonyult, így tavalyelőtt decembertől a Verseci utcában lévő rendelőben is mentőügyeletet tartanak. A telepi rendelő fő előnye abban van, hogy autóval is megközelíthető, így a sürgősen segítségre szorulókat a polgárok saját autójukkal is fuvarozhatják.
Az újvidéki mentők naponta nagyjából 100 intervenciót hajtanak végre, ez a szám 80 és 120 között változik az időjárástól és egyéb tényezőktől függően. Ötször, de akár hatszor is több az olyan telefonhívások napi száma, amelyekre szóban válaszolnak, azaz a mentők telefonon adnak tanácsot a polgároknak, hogy mitévők legyenek bizonyos esetekben, azaz hogy melyik szolgálathoz forduljanak.
GYORS REAGÁLÁS ROBOGÓN
Az újvidéki mentőautókba GPS rendszert szereltek, így a diszpécser minden pillanatban tudja, hogy a csapatok pontosan hol vannak, és ennek, továbbá az eset sürgősségének alapján dönt a riasztásról. A reagálási idő tehát jónak számít, a tavalyi beruházás után azonban még jobb: beszereztek két robogót, amelyekre egy mentőápoló ülhet, a hátán lévő, speciálisan kialakított hátizsákcsomagban pedig elfér szinte minden, amire életmentéskor szükség lehet. A defibrillátor, azaz az újraélesztő készülék és az egyéb fölszerelés befér az ülés alá. A robogók könnyebben átvergődnek a közlekedési dugókon, lényegében az a feladatuk, hogy gyorsan a helyszínre érkezzenek, és így időt nyerjenek a komolyabban felszerelt mentőautó megérkezéséig. Nagy gond, hogy télen sokszor nem takarítják el a havat minden utcáról, így a mentés jócskán lelassul, nem ritkán a vezetők nem veszik figyelembe a szirénázó mentőautókat, és nem biztosítanak számukra elhaladási elsőbbséget.
Aracki szerint az újvidéki Mentőintézet legnagyobb gondját a rendeltetésének nem megfelelő központi épület jelenti, ezt a telepi egészségházból olyan helyre kellene átköltöztetni, amely közlekedési szempontból könnyen megközelíthető, és csak kevésbé fontos, hogy „mindenhez közel lévő” helyen legyen. Kragujevacon és Belgrádban is külön épületet építettek a mentőszolgálatoknak, a városi önkormányzat már megígérte, hogy az elkövetkező két évben új célépületet kapnak majd.
KÁDERHIÁNY
Az újvidéki Egészségotthont (Dom zdravlja Novi Sad) 1967-ben alapították meg mai formájában, és 47, nem a tartományi kórházközpont keretében működő egészségügyi intézményt, rendelőt integráltak. Ezek korábban különálló egészségügyi munkaszervezetekként működtek a Verseci és a Pirosi utcákban, a Péterváradon működő rendelőket 1959-ben építették, az Anton Csehov, a Vasa Stajić és a Jug Bogdan utcákban lévőket is nagyjából ebben az időben nyitották meg. Újvidéken jelenleg 30 egészségházban, 16 vállalati és helyi közösségi, továbbá 13 iskolai orvosi rendelőben fogadják a polgárokat, gyerekeket, összesen 350 ezer újvidéki lakost. A nagyjából 1500 orvost, nővért és egyéb kisegítő személyzetet foglalkoztató Egészségotthonban körülbelül 300 ezer újvidéki polgárnak van „kartonja”, saját orvost 241 ezren választottak. Az otthon kapacitásai elegendőnek bizonyulnának, ha Újvidéken létezne általános városi kórház, egy ilyen intézmény hiánya jelenti pillanatnyilag a legnagyobb gondot a városi elsődleges egészségvédelemben. Az Egészségotthon intézményei az elsődleges egészségvédelem részét képezik, a tartományi kórház, azaz a Vajdasági Klinikai Központ pedig már harmadfokú intézményegyüttes, hiányzik tehát az átmenet.
Az Egészségotthon keretében működő hívásközpontot tavaly júliusban nyitották meg, 39 alkalmazottja naponta 6000–7500 hívást bonyolít le. Újabban ilyen módon is bejelentkezhetünk orvosi vizsgálatra, ez a bejelentkezés legkényelmesebb módja, de azok, akik nem szeretnek „géphanggal” csevegni (főleg az idősebbek), vagy nem tudják követni az automata utasításait, továbbra is feltárcsázhatják vagy személyesen felkereshetik az egészségházakat, és így is megbeszélhetik az időpontot. A hívásközpont szolgáltatásának bevezetése óta az orvosok fogadási lehetőségei kibővültek, hatékonyságuk 25 százalékkal növekedett, és a munkaidőre vonatkozó előírásokat is jobban tisztelik, mint korábban. Az országban Újvidéken kezdték el elsőként ilyen módon megbeszélni az orvosi rendeléseket, tavaly év végén Valjevo is követte példájukat, hamarosan Nišben is bevezetik a rendszert. Az újvidéki Egészségotthon Call Centerje a 021/4879-000 -as telefonszámon érhető el.
Dr. Života Lazarević igazgató elmondta, hogy az otthon keretében dolgozó orvosok kapacitását teljes mértékben kihasználják, alkalmazottaik átlagosan 20–30 százalékkal túlteljesítik a normát. A röntgendiagnosztikai osztályon dolgozók 70–90 százalékkal is többet dolgoznak, mint amennyit kellene. A fent említett hiányosság miatt hatalmas nyomás nehezedik rájuk, és annak ellenére is, hogy fáradhatatlanul munkálkodnak, az utóbbi időben a várakozási helyzetkép a következő: amennyiben valaki általános orvosnál szeretne vizsgálatot, ezt már az igénylés utáni napon elvégezheti, de könnyen megtörténhet, hogy még ugyanaznap. A legtöbb szakorvosi vizsgálatra azonban 5–7 napot kell várni, azaz az igénylés után ennyi nap múlva „kapunk terminust”, némely specialistával történő találkozásra – például egy kardiológiai- vagy belgyógyászati-, röntgenvizsgálatra stb. – 15–20 napot, de akár egy hónapot is várnunk kell.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a város sokat segít, nemrégiben például 9 nőgyógyászati rendelőkben alkalmazható asztalt kaptak, a pillanatnyi fejlesztési célkitűzések között a röntgengépek számítógépesítése, és ezáltal a röntgenezési eljárás meggyorsítása szerepel az első helyen. Ginekológusokra is szükség lenne, de a fent már megemlített, az egészségügyi minisztérium keretében lévő racionalizáló bizottság nem engedélyezi a dolgozók számának növelését.
Nenad Aracki elmondta azt is, hogy az Exit zenei fesztivál ideje alatt – hagyományosan – megnövekszik a segélykérő hívások száma, leginkább sérülések és alkoholmérgezés miatt riasztják a mentőket. Tavaly azonban jóval kevesebb fesztiválozót láttak el, mint a korábbi években, érezhető javulás tapasztalható ezen a téren, ami valószínűleg az alkoholfogyasztást szabályozó megszigorításoknak tudható be. |
A sürgősségi segítségnyújtás mellett az újvidéki Mentőintézet orvosai ismeretterjesztő, azaz edukációs feladatot is végeznek, kiképezik a rendőrség, a tűzoltóság – amelyekkel kitűnő együttműködést valósítottak meg – és egyéb szolgálatok dolgozóit az elsősegélynyújtásra. |
