Amikor együttes kormányülésre kerül sor két ország között, az eleve jó viszonyokat tükröz: ha vannak viták a kormányok között, azt más csatornákon korábban megoldják, komoly nézetkülönbségek esetén pedig eleve nem szerveznek kormánycsúcsot. A szerdai budapesti magyar–szerb találkozó kapcsán ehhez érdemes hozzátenni, hogy jelenleg alighanem sem Magyarországnak, sem Szerbiának nincsenek olyan jó kapcsolatai egyetlen szomszédjával sem, mint egymással.
2024. szeptember 29., vasárnap
Álláspont
Úgy tűnik, hogy a kormány részéről már soha nem lesz vége a nép ámításának. Amint kiderült ugyanis, hogy a Vučić-kabinet kénytelen beadni a derekát a Nemzetközi Valutaalap által követelt, az elektromos energia árára kivetendő jövedéki adó bevezetését illetően, azonnal szárnyra kaptak a híresztelések, melyek szerint ebből a pénzből „hatalmas” két százalékkal növelni lehet a közszolgálati dolgozók bérét és a nyugdíjat.
A sportlövők egyik múltbeli sikeres nemzetközi szereplése után egyikük, Nemanja Mirosavljev beszélgetett el az újvidéki sportújságírók egy kisebb csoportjával. A kisebb jelző itt azért fontos, mert a nagyszerű eredmények ellenére a szerbiai média részéről csaknem semmilyen az érdeklődés a sportlövészet iránt.
Kuba mégis legyőzi Amerikát! Amerika emiatt békülget Kubával!
Miután hónapokon keresztül készítették fel rá a közvéleményt (leginkább a cáfolás klasszikus technikáját alkalmazva: átlagban havonta egyszer cáfolta valamelyik illetékes azokat a „megalapozatlan” sajtóhíreszteléseket, melyek szerint az áram drágulni fog), a szerb parlament végül a múlt hét szerdáján döntött: augusztus elsejétől 12%-kal drágul meg az áram. Először tehát a szeptemberben kézbesített számlákon fogjuk érezni és tapasztalni az árnövekedést.
Szeptemberben megkezdik a közalkalmazottak számának csökkentését, szám szerint 9 ezer közalkalmazottól akar megválni az állam. Nehéz elfogultság nélkül írni a témáról.