Negyedszerre is António Guterres volt portugál kormányfő nyerte a próbaszavazást az ENSZ főtitkári posztjára pályázók közül. Biztos előnnyel végzett az első helyen, amelyet a Biztonsági Tanács (BT) 15 tagjának titkos voksaival szerzett meg és őriz magabiztosan. Mások is versenyben vannak még, közöttük Vuk Jeremić, korábbi szerb külügyminiszter, aki az utóbbi két szavazáson a harmadik helyet szerezte meg.
A főtitkárt ezúttal új módszerrel választják: a jelöltek a tagországok képviselőivel előbb ismertették elképzeléseiket, terveiket és programjukat (majd kérdések özönére válaszoltak), utána mindegyiküket meghallgatja a BT és öt (titkos) próbaszavazáson rangsorolja őket. Az utolsó voksolásra várhatóan ma kerül sor.
A szavazások azonban nem kötelező érvényűek. Így egyáltalán nem biztos, hogy az első helyezett mindenkinek megfelel a BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagja közül.
A többség számára elfogadható jelöltet azonban gyorsan meg kellene találni, hogy a 193 tagú ENSZ Közgyűlés mielőbb jóváhagyhassa az új vezető kinevezését. A dél-koreai Ban Ki Mun főtitkár (második ötéves) mandátuma ugyanis 2017 januárjában lejár. Nem lehet hát húzni az időt. Ráadásul több hatalmi központban már alig várják Ban távozását.
Sőt, a 193 ENSZ-tagállam egy része azt szeretné, ha a helyére egy sokkal határozottabb és kezdeményezőbb személy kerülne. Kritikusai az utóbbi időben főként azt róják fel neki, hogy a globális problémává terebélyesedett migránsválság kellős közepén szinte tanácstalanul és tétlenül szemléli az eseményeket, holott a súlyos problémát csakis világméretű összefogással lehet kezelni. Ebben pedig az ENSZ-nek már régen főszerepet kellett volna vállalnia.
A megfelelő jelölt nevét várhatóan októberben tudjuk meg. Ekkor veszi át a BT elnökségét Oroszország, amelynek fontos, hogy az ő „felügyelete” alatt szülessen meg a végleges döntés.
A meglepetés persze nem zárható ki, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a próbaszavazások győzteséből nem lesz főtitkár jelölt. Az oroszokat ugyanis nehéz lesz meggyőzni arról, hogy a legtöbb szavazatot szerzett 67 éves Guterres, az ENSZ korábbi (2005 júniusa és 2015 decembere közötti) menekültügyi főbiztosa a legmegfelelőbb jelölt a posztra.
Szinte minden attól függ, kit támogat a BT öt állandó tagja, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország. Ha sikerül megegyezniük, az ENSZ Közgyűlés (hamarosan esedékes) szavazása csak formalitás lesz. A testület tavaly szeptemberben egyébként azt javasolta, női főtitkár személyében állapodjanak meg a világszervezet tagországai. A megszólítottak majdnem harmada támogatja az ötletet.
Moszkva számára inkább az a fontos, hogy kelet-európai személy vegye át az ENSZ vezetését. A Kreml ezzel persze nem zárja ki azt sem, hogy nő kerüljön a szervezet élére.
A jelöltek közül állítólag hajlandó támogatni Irina Bokovát, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatóját. Az amerikaiak és a britek azonban nem lelkesednek érte. Nem tetszik nekik, hogy a bolgár exkülügyminiszter, volt párizsi nagykövet túl jó kapcsolatokat ápol az oroszokkal.
Sokan mégis arra számítanak, hogy az ENSZ következő főtitkára egy nő lesz. Bokova mellett Susana Malcorra jelenlegi argentin külügyminisztert tartják esélyesnek, akit azonban Oroszország és Kína sem támogat. Az is elképzelhető, hogy végül Helen Clark lesz a befutó. Az előző új-zélandi kormányfő mellett szól, hogy hét éve a világszervezet magas rangú tisztségviselője.
A néhány hónap múlva leköszönő Ban Ki Mun is kifejezte reményét, hogy nőt választanak utódául, de ennek valószínűsége jelenleg elég csekély.
A megannyi érdekütközés miatt azonban konszenzusos megoldásként felmerülhet Vuk Jeremić személye a főtitkári posztra. Ő a legutóbbi két szavazáson a harmadik helyen végzett.
Az oroszok számára is elfogadható lehet, ráadásul 2012. szeptember 18-tól egy évig ő látta el az ENSZ Közgyűlés elnöki tisztségét. Előtte Szerbia külügyminisztere volt (2007 májusa és 2012 júliusa között). Jelenleg a belgrádi székhelyű, nemzetközi együttműködéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ (CIRSD) elnöke.
A 41 éves diplomatát az esélyes jelöltek között tartják számon. Igaz, az Egyesült Államok nem biztos, hogy támogatná. Joe Biden jelenlegi amerikai alelnök annak idején problémás politikusnak nevezte, sőt 2009-ben követelte eltávolítását a külügyminisztérium éléről.
Fontos nyugati lapok a napokban mégis arról írtak, hogy Jeremić dinamikus, rátermett és a világszervezet belső ügyeit, problémáit jól ismerő politikus, aki ráadásul már a nyáron, a főtitkárjelölti bemutatkozáskor, 53 célkitűzést sorolt fel a programjában, amelyeket megválasztása esetén megvalósítana. Kétségtelenül ambiciózus terv, ami arra utal, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok legismertebb egyetemén (Cambridge, Harvard) végzett Jeremić az ENSZ reformjaitól sem riadna vissza.
Egy biztos: a nagyhatalmak nem akarnak maguknak kellemetlenségeket az új főtitkár részéről. Alkalmatlan és szófogadatlan vezetőre sem vágynak. Ezért nyilván nagyon odafigyelnek majd arra, hogy kinek szavazzanak bizalmat az előválogatáson, ki kerüljön arra a helyre, ahonnan az elvárásaikkal összhangban igazgathatja a világszervezetet.
Az új főtitkárnak azonban még akkor sem lesz könnyű dolga, ha maga mögött tudja a legbefolyásosabb tagállamok támogatását. Olyan szervezet élére kerül ugyanis, amelynek rengeteg gond nyomja a vállát.
A világ egyre bonyolultabb, így az ENSZ feladatai is sokrétűbbek, ráadásul – a tagállamok közötti érdekellentétek, viszályok és konfliktusok miatt – egyre nehezebb konszenzust találni a kulcsfontosságú kérdésekben. A világszervezet reformjáról nem is beszélve.
Az új főtitkárának ezért egyáltalán nem lesz könnyű dolga. Rengeteg kihívás vár rá, s tengernyi problémával kell megbirkóznia. Ezek közül is kiemelkedik a migrációs válság, a klímaváltozás, az ENSZ fejlesztésének és átalakításának a kérdése, valamint a háborús és egyéb válságok kezelése.
