A kiskereskedelemben a történelem során mindig is voltak komoly változások, amelyek új feltételeket teremtettek, egyben sokban befolyásolták a fogyasztói szokásokat is. A bevásárlóközpont-építés és az internetes kereskedelem erősödésének korszakát éli jelenleg Szerbia, de a világ lakossága is. Előbbinek igen hangos és hangzatos megtestesülése még mindig visszhangzik: a Lidl új bevásárlóközpontjai a napokban nyíltak meg Szerbiában. Tudni kell róla, hogy globális játékosról van szó, hiszen a Lidl, és egyben a Kaufland anyacége, a német Schwarz Gruppe 100 milliárd eurót meghaladó idei forgalommal dicsekedhet, miközben készen áll arra, hogy további befektetéseket hajtson végre. A Schwarz Gruppe közleménye szerint a cég tavalyi forgalma 7,4 százalékkal, 96,9 milliárd euróra emelkedett, ami több mint a duplája a szerbiai GDP-nek. A teljes forgalomhoz a Lidl 74,6 milliárd euróval járult hozzá. Az üzletláncnak 10 460 boltja van Európában és az Egyesült Államokban. Az 1930-as években, Németországban alapított Lidl 2004-ben nyitotta meg Magyarországon az első logisztikai központját és 12 üzletét, a szerbiai vásárlók számára innen ismert. Ma már több mint 160 áruházzal van jelen az anyaországban, és több mint 4000 munkavállalót foglalkoztat.
A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM IGAZI ARCA
A szerb sajtó többnyire a megnyitás napján kitört tömeghisztériáról ír, illetve, hogy az ott olcsón megvásárolt banánt, cukrot vagy pecsenyecsibét most viszonteladók kínálják némi felárral, de még mindig olcsóbban, mint más üzletekben. A Lidl üzletláncban meghonosodott alacsony árak és folyamatos akciók máris kezdik éreztetni hatásukat Szerbia valamennyi kis- és nagykereskedelmi láncában. A már meglévő üzletláncok egészen biztosan árengedményekről gondolkodnak, hogy felvehessék a versenyt a német üzletlánccal. Ahhoz azonban, hogy fel tudják venni a versenyt azokkal az alacsony árakkal, amelyeket a Lidl hozott Szerbiába, alaposan változtatni kell eddigi stratégiájukon. Mindebből a legnagyobb hasznuk kétségkívül a vásárlóknak lesz. A szerbiai piacon korábban is meglévő néhány kereskedelmi lánc már egyfajta monopolhelyzetet alakított ki magának. Amikor azonban megjelenik egy olyan játékos mint a Lidl, máris nyomást gyakorol a többiekre az árak alakulásának vonatkozásában. Van persze ellenpropaganda, gúnyolódás és egyebek is a Lidllel kapcsolatban. Valóban vannak árnyoldalai is a jelenségnek, de összességében sokkal több pozitív hatás várható. Sokat beszéltek, cikkeztek pl. arról, hogy a jóval alacsonyabb vásárlóerő ellenére sok minden külföldön olcsóbb, mint minálunk. A Lidl jelenléte ezen is változtathat, már a közeljövőben.
MAGA INTÉZI A SZEMÉTKEZELÉST IS
Érdekes megemlíteni egy másik szempontot is. A német kiskereskedelemben keletkező hulladék tizedét ma már a Lidl boltjai generálják. A diszkontlánc anyavállalata ezt felismerve úgy döntött, a jövőben maga intézi a szemétkezelést is. Az ágazat piaci szereplői mozgolódással, idegeskedve reagáltak arra a bejelentésre, miszerint a Lidl diszkontlánc anyavállalata, a Schwarz-csoport hulladékkezelő céget alapított. Ez ugyanis nem csupán azért érdekes, mert a Lidl az első kiskereskedelmi vállalkozás, amely ilyen lépésre szánta el magát a német piacon, hanem azért is, mert ezzel megbomlanak a korábbi erőviszonyok a szemétágazatban. Korábban kilenc nagy társaság végezte az elszállítást, a szétválogatást és az újrahasznosítást. Dominanciájuk azonban így veszélybe került az ipari és kereskedelmi szemétágazatban.
A szóban forgó társaságok közül a legjelentősebb a DSD, amely egyben a számos terméken elhelyezett, mára már jól ismert, az újrafelhasznált alapanyagot jelző „zöld pont” jogtulajdonosa is. A Lidl viszont a közelmúltban PreZero Dual GmbH néven alapította meg leányvállalatát, azzal a feladattal, hogy begyűjtse és szakszerűen kezelje az áruházakban keletkező hulladékot. A teljes a német kiskereskedelemben felhalmozódó szemét 10 százaléka a Lidlhez köthető, ezért nem csoda, hogy a versenytársak nem lelkesedtek a fejlemények hallatán. Az anyacég, a Schwarz-csoport várakozásai szerint a saját hulladékkezelő működtetése évi 70-80 millió eurót a saját érdekeltségeiken belül tud tartani, elsősorban azzal, hogy nem kell másoknak fizetni a szemét eltüntetéséért. A PreZero GmbH valószínűleg a Kaufland szupermarket hálózatának hulladékszervezését is átveszi, mivel a Kaufland szintén a Schwarz-birodalom érdekeltsége. A PreZero – a szükséges engedélyek megszerzését követően – leghamarabb 2020-ban kezdheti meg tevékenységét. 2019 végéig a kölni Interseroh cégnek van szerződése a Lidllel a bolti hulladékkezelésre vonatkozóan. A csoport építkezési tempóját ismerve nincs kizárva, hogy előbb fog működni, mint a mi Regionális Hulladéktárolónk?
