Az utóbbi időben meredeken zuhanni kezdett a kriptopénzek árfolyama. Sokan a blokklánc-technológián alapuló virtuális pénzek alkonyáról beszélnek már. Valóban, az utóbbi időben az értékük olyan jelentős csökkenésen ment át, hogy ember legyen a talpán, aki meg tudja jósolni, hova vezet mindez. Hatalmas dilemma ez egyben azok számára, akiknek a tulajdonában van valamilyen kriptopénz. Örök dilemma ugyanis ilyenkor, hogy érdemes-e kivárni, mert egyszer ismét megdrágul, vagy itt az utolsó pillanat, menteni kell a menthetőt, mert holnap, vagy az elkövetkező napokban még kevesebbet ér.
A kriptopénzek esetében semmi sem számít meglepőnek. Az év végéig akár az egekbe is kúszhat az árfolyamuk. Az ukrán válság egyébként azonnal felfelé pöccintette egy kicsit a kőolaj és a sokak fejében akár egyfajta menedéknek számító virtuális pénzek árfolyamát is.
2018 azonban eddig nem a kriptodevizák éve. A tavalyi nagy kedvencek, mint a bitcoin, vagy az etherum árfolyama az idén nagyot esett, a zuhanás az utóbbi napokban tovább gyorsult. A bitcoin árfolyama egy hét alatt harmadával esett. Érdekes elolvasni azokat az elemzéseket is, melyek szerint a jegybanki pénznyomtatás leállítása, illetve lassítása miatt egyre kevesebb a likviditás a kriptopiacra, és ez okozza az esést. Amikor az árfolyam a csúcson volt, csak a bitcoin kapitalizációja meghaladta a 320 milliárd dollárt, most viszont már kevesebb, mint 80 milliárd dollár a kapitalizációja. A 10 legnagyobb kriptodeviza értéke pedig kevesebb, mint 130 milliárd dollár. Csak az idén csaknem 360 milliárd dollárral csökkent a 10 legnagyobb kriptopénz kapitalizációja, a bitcoin pedig több mint 150 milliárd dollárt „vetett” le magáról.
KÍSÉRLETEZNEK
A bitcoint és társait folyamatosan kritikák érik jogi, gazdasági, technológiai szempontokból egyaránt. A névnélküliség ugyan a politikától is mentesít(het), de ugyanakkor egyben kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, gyerekpornó és illegális hekker és más illegális tevékenység fizetsége lehet. Annak ellenére, hogy sokak szerint biztonságos, hekkerek már többször is raboltak nagy értékben bitcoint a neten. Ugyanakkor azonban a hagyományosnak számító devizákban vezetett bankszámlákat is érik hekkertámadások, azok is lehetnek pénzmosás eszközei, tehát ilyen szempontból a kriptopénz egyszerre érv és ellenérv. A virtuális pénz nagy hátránya azonban, hogy a központi árszabályozás hiánya az árfolyamot hullámzóvá teszi. Ez az utóbbi hetekben szépen meg is mutatkozott. Az alacsony forgalom mellett hektikusan mozgó ár gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat okoz. Emiatt a rendszer valóban egyfajta piramisjátékhoz hasonlítható, ez teszi leginkább alkalmatlanná, hogy reális fizetőeszközzé váljon. A tranzakciók visszafordíthatatlansága pedig megnehezíti a vásárlók átverésekkel szembeni védelmét.
Korábban az elemzések arról szóltak, hogy a blokklánc lehet a jövő technológiája a pénzügyek területén. Az elmúlt időszak eseményeinek tükrében azonban nehezen hihető, hogy a közeljövőben a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik-e a virtuális fizetőeszközök, vagy a kriptopénzek végül csak egy olyan kísérletként kerülnek be a történelem- és a közgazdaságtankönyvekbe, amelyek megalapozták más innovatív pénzügyi megoldások elterjedését.
ILYEN LESZ, DE MÉGSEM EZ?
Az elmúlt években mind több kriptodeviza kibocsátására került sor, s ezek közül sok a tőkepiaci törvényekbe ütköző módon jött létre. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottság a hónap elején több olyan társasággal szemben is fellépett, melyek nem legális módon gyűjtöttek forrásokat, és amelyeket arra kötelezett, hogy juttassák vissza a pénzt a befektetőknek. Az intézkedés sok kriptodeviza befektetőt megijeszthetett, elkezdtek eladni, ami az árfolyam csökkenését eredményezte.
A kriptodevizák kereskedése a legtöbb esetben szabályozatlan, vagy csak kevéssé szabályozott piacokon zajlik, ami már önmagában is kockázatot jelent. Az OKEx nevű kriptodeviza-piac pedig a befektetők előzetes figyelmeztetése nélkül változtatott néhány kereskedési szabályon, s emiatt több millió dollárt buktak a befektetők.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, a napokban ismét a kriptodevizák jövőbeni szerepéről beszélt. Azon véleményét fejtette ki, hogy egyes jegybankok is kibocsáthatnak kriptodevizákat, de a piacnak a mostaninál jóval szigorúbban szabályozottnak kell lennie. Lagarde beszédéből sokan azt vélik kiolvasni, hogy a jövő mégis a kriptodevizáké lehet, de nem a már kibocsátott és most forgalomban lévő kriptopénzeké, hanem azoké, amelyeket a jegybankok bocsátanak ki a jövőben. Lagarde ezzel valószínűleg megijesztette a befektetők egy részét, akik elkezdték átváltani virtuális pénzeiket, egy öngerjesztő hullámot kiváltva.
