Nemrég ettem egy cukormentes fagylaltot, ami gondolkodóba ejtett. Manapság már minden valamimentes, úgy érzem, egy cseppet divatot is csinálnak ebből az emberek.
Jó reggelt
Én elmegyekSzólt a kisgyerekNeked elmondomMásnak senkinekMajd addig megyekMíg lesz egy kis szigetAhol boldog leszek...Immár 50 éves ez az Omega-dal.
A nyári napfelkelte nem a hétalvóknak szól, legföljebb a téli, a késői reggelt indító, a vacogtató és ködös-felhős. De most nyár van, időnként embertelenül forró, de nem úgy öt óra tájban, amikor kezd előbújni a fény.
Olvastam valahol, hogy Petőfi Sándort talicskán tolták végig a Váci utcán, aki közben hangosan skandálta legújabb versét. A színészmesterség és a szónoklás nem állt tőle távol, mindent bevetett a jó ügy érdekében.
Ric Géza barátunk alacsony növése miatt a Gyerek becenévre hallgatott. Már több évtizede annak, hogy az egykori híres Dominóban találkozgattunk szinte esténkénti rendszerességgel, és jó régen már csak néhányunk emlékében él.
Nem kedvelem a műanyag-kereskedéseket, úgy tűnik, hogy ott szinte mindig olyan igénytelen emberek válogatnak, akik lusták mosni, tisztítani, inkább újat vesznek olcsón. És büdös van bent mindig.