Amikor Pintér Lajos 1976-ban, megírta a Kalangya folyóirat történetét, Pestről tekintett az akkor önmagát jugoszláviaiként deklaráló vajdasági magyar irodalomra, akkoriban még nem szálazódtak szorosra a magyarországi és külső-magyarországi, akkori szóhasználat szerint határon túlinak mondott magyar irodalom kötődései, messze volt még az idő, amikor majd a vajdasági szerzők is csatlakozhatnak a Magyar Írószövetséghez. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a szerző nem monográfiában dolgozta fel folyóiratunk történetét, hanem az Eötvös Loránd T...
2024. augusztus 1., csütörtök
Irodalom
Mikor a múlt század hetvenes éveinek végén, a nyolcvanas évek elején Veszteg Ferenc megírta egyirányú (verses) leveleit Rimbaud-nak, Kafkának, Eliotnak, Thomas Mann-nak, Yeatsnek, Proustnak, ez nem csupán az úgynevezett második Symposion-nemzedék, de költészetünk egészének volt egyik legeredetibb, értékes hangja. Kötetben 1984-ben jelentek meg ezek a versek, ez volt Veszteg második önálló kötete.
Mostanában egyre több mesét, mondát, gyerekekhez szóló történetet ír. Ahogy öregszik az ember, mindjobban megérti a gyermeki lelket?
Csütörtök este Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben immár tizedik alkalommal gyűlnek össze írók, költők, zenészek, művészek és művészetet kedvelők, hogy beszélgessenek egy kicsit a vulkán alatt. Ugyanis jubilál a zEtna webmagazin irodalmi fesztiválja, amelynek az idén társszervezője a veszprémi Pannon Egyetem MFTK Sziveri János Intézete, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Bethlen Gimnázium és a Zentai Gimnázium is.
Kisebbségi reflexből nyomban azt kezdtem számolgatni a KÖRKÉP 2013 és AZ ÉV NOVELLÁI gyűjteményes kötetekben, hogy milyen arányban szerepelnek bennük anyaországi és külhoni szerzők. Kontra Ferenc az utóbbi könyvben mintha patikamérlegen találta volna meg a szinte azonos arányt, Király Levente válogatásában az anyaországban születettek javára billent a mérleg nyelve.
Budapest önkormányzata díjat adományozott Dragan Velikić szerb írónak. Az indoklás szerint Velikić a könyveiben pártatlan és hiteles képet festett a magyar fővárosról.