Üveggolyó

Nincs szándékomban beleavatkozni a sportújságírók munkájába, tehát a cím tartalma nem arra utal, hogy miként szerepelt az ismert sportoló a pályán, hanem arról van szó, hogy Novak Đoković nevének írásmódja – jellemzően a magyarországi sajtóban – számos helyesírási kérdést vet föl az idegen tulajdonnevek írásával kapcsolatban. Népszerűsége, így a gyakorisága okán választottuk a világelső teniszezőt, egyébként állhatna helyette Đurović, Đorđević és sok más is.

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. (…) Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.

Az égig érő paszuly egy jól ismert, mára már klasszikussá vált tündérmese. Feldolgozása, mesélésének különböző módja létezik.

Az előzőekben már esett szó arról, hogy a kémia és más természettudományok sok esetben igen nagy kihívást jelentenek a diákok számára, éppen ezért gyakran nem tartoznak a legnépszerűbb tantárgyak közé a körükben, valamint arról is, hogy milyen fontos feladat hárul a pedagógusokra, ami mind az online, mind a nem online térben megvalósuló oktatási folyamatra igaz, hiszen a feladat összetettsége mit sem változik.

Mit keres egy fiatal zenész, előadó? Jó esetben önmagát, ami talán a legnehezebb azon az úton, amelynek végén megtalálhatják saját hangjukat, zenéjüket.

A címben foglalt kérdés a főzéstudomány szempontjából is megfontolandó, ám nyelvi rovat lévén természetesen nem ilyen módon közelítjük meg. Korábban már érintettük a minden hájjal megkent szólást – a körmön fonás technikája, illetve a belőle származó körmönfont melléknév kapcsán –, ezúttal pedig egy élőszóbeli, nyelvbotlásnak tűnő példából kiindulva azt vizsgáljuk meg, vajon hibázunk-e, ha háj helyett zsírral „főzünk”.