Bármennyire is szeretnénk, úgy tűnik, egyelőre nem sikerült megfelelő alternatívát találni a műanyag szívószálak helyett. Bár sokféle próbálkozással találkoztunk az elmúlt időszakban, amelyek közül a legelterjedtebb talán a papírból készült változat, ez azonban koránt sem örvend akkora népszerűségnek, mint amekkorára kiötlői számítottak, hiszen senki sem szereti, ha egy idő után a szívószála elkezd feloldódni abban a folyadékban, amit éppen fogyaszt, esetleg attól kell tartania, hogy az italával együtt annak darabjait is a szervezetébe jutta...
Jó reggelt
Határozottan az az érzésem, hogy felénk még van mit tanulni a vendéglátás és turizmus terén. Ez több minden miatt is így van, de most egy elég sajátos, konkrét példáról írok.
A mai világban rengeteg a választási lehetőségünk. Gondoljunk csak bele, ha bemegyünk egy üzletbe, mennyi temék közül válogathatunk.
A szabadkai zöldségpiacon tucatjával működnek a rátermett kofaasszonyok, akik az őstermelőktől nagyban átveszik a zöldségféléket. Annak idején a Szép Rozi, mindenki csak így ismerte, igen agilis viszonteladó volt.
Hideg, téli nap volt, amikor hirtelen elkezdett havazni. Eleinte apró pelyhek szállingóztak az égből, de azután egyre erősebben esett, mintha az ég akarná eltemetni a világot.
A Kanizsai Írótáborban tavaly Sándor Zoltán kollégám Apátlanok című könyvéről is szó volt, majd Szabadkán is tartottak bemutatót, ahol szintén beszélgettek a kötetről. Olyan érdekes volt ez a beszélgetés, hogy kedvet kaptam a könyv olvasásához.