Jellegzetes hangot üt meg Cirok Szabó István Agancspark című verseskönyve. A kiadvány recenzense, Celler Kiss Tamás, szelíd hangú költőként aposztrofálja a szerzőt, hangsúlyozva, hogy esetében nem fedezhető fel semmi az első kötetesek becsvágyából.
2024. december 22., vasárnap
Olvasólámpa
„Mi történik akkor, amikor egy közösség azonosulási hálójában átértékelődnek, átalakulnak, vagy onnan kiesnek bizonyos terek, amikor csonkulnak a helyszínekhez kötött eredetmítoszok és hivatalos igazságfogalmak, amikor felszámolódnak és idegenné lesznek azok a jelentések, amelyek biztonságot nyújtottak az identitás különféle módosulásai során? A huszonegyedik század második évtizedének perspektívájából ugyanilyen fontos viszont az is, hogy milyen befolyással bírtak az aktuális hatalomgyakorló elitek kontrollmechanizmusai az azonosulási csomó...
A magyar prózairodalomban az utóbbi években egyre kifejezettebben van jelen a szociális téma, legyen szó nyomorban élő vidéki közösség hétköznapjainak ábrázolásáról, nélkülöző városlakók küszködéseinek láttatásáról, széthullott családból származó személyek lelki gyötrődéseinek érzékeltetéséről, vagy betegségben szenvedő egyén kálváriájának megjelenítéséről. A felsorolt társadalmi kérdéseket járja körül és jeleníti meg a maguk kegyetlen valójában Döme Barbara is Nők a cekkerben című kötetében, különös hangsúlyt fektetve a gyengébb nem helyzet...
A Magvető Kiadó évente megjelentetett Körkép című antológiájával – a Magyar Napló Az év novellái című kiadványához hasonlóan – igyekszik egyféle válogatást nyújtani az előző év folyamán folyóiratokban megjelent magyar novellákból. Bár a kiadó a honlapján úgy reklámozza a könyvet, hogy „ebben az évben is a folyóiratok terméséből válogatta egybe a legjobb novellákat”, sokkal pontosabb a kötetben szereplő meghatározás: „harminchat mai magyar író kisprózája”.
Szegedi-Szabó Béla Hangyabefőtt című meseregénye igazi „zöld” könyv. Persze nem a színére gondolok elsősorban – bár borítója és illusztrációinak jó része is a tengert és a buja növényzetet idéző kékeszöldben pompázik –, hanem természetvédelmi vonására, ami meghatározza a mozgalmas történet hátterét.
Balázs Attila minden eddigi regényéhez hatalmas háttéranyagot gyűjtött, a Cuniculushoz a nyulakról, a Kinek Észak, kinek Délhez a Délvidékről, a Pokol mélyén rózsakerthez Bolíviáról, illetve Rózsa-Flores Eduardóról, a többihez más dolgokról. Mostani könyve az eddigieknél is gazdagabb ismeretanyagot, valósat és fiktívet görget magában, ráadásul az elbeszélést nem köti az idő, két, egymással kedélyesen társalgó, olykor csipkelődő polihisztor hőse, dr.