Olvasólámpa

Horváth Viktor eddigi regényeivel bizonyította, hogy nem jelent számára megoldhatatlan feladatot történetei és szereplői különböző idősíkba helyezése. A szakmai berkekben és az olvasók körében is a Török tükör című művével vált ismertté és elismertté, amelyben a török hódoltság Magyarországába kalauzolt el bennünket.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy napjainkban Marko Čudić a magyar irodalom egyik legnagyobb népszerűsítője Szerbiában, pontosabban a szerb nyelvterületen, és fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a szerb olvasók minél jobban megismerjék a magyar irodalom kiemelkedő alkotásait. A Belgrádi Egyetem Filológiai Kara Hungarológiai Tanszékének tanáraként a magyar nyelv és irodalom iránt érdeklődő fiatalokat oktatja, fordításainak köszönhetően pedig a magyar irodalom több klasszikus, illetve kortárs szerzője jelent meg a szerbiai könyvesboltok polcain.

Társadalmunk lényegi változásokon megy keresztül, hiszen felgyorsult körülöttünk minden, s folyamatosan az új kor kihívásaihoz próbálunk igazodni, miközben egyre messzebb kerülünk hagyományainktól, kulturális értékeinktől. A kollektív tudatból például lassan kikopik az alapvető mesei szimbólumok megfejtéséhez szükséges tudás, és a népmesékben fellelhető világkép is egyre távolodik napjaink világától.

„Hiszünk akár abban is, hogy ha rosszul viselkedünk, egy következő életben csörgőkígyóként születünk újjá. Több ezer év alatt több ezer válasszal álltunk elő, és még most is gyártjuk őket, megállás nélkül.

Gulyás József Ludas könyve című kötete posztumusz kiadvány. A szerző összeállította, véglegesítette ugyan kéziratát, de a megjelenését nem érhette meg.

A kommunista múlt borzalmai, a korunkra jellemző társadalmi bizonytalanság és egy eljövendő high-tech diktatúra rémképei elevenednek meg Dragomán György Rendszerújra című novelláskötetében. A történeteket a hősök szabadulási vágya, a cselekményekben megbúvó társadalomkritika, és posztapokaliptikus hangulatábrázolás jellemezi.