Egészség

Spanyolországban egymillió lakosra 34 donor jut, ami azt jelenti, hogy a donorok aránya kétszerese az európai átlagnak, és ezzel első helyen áll a világon. Ennek folytán a transzplantációs várólisták rövidek, és kevésbé kell az élő donorokra hagyatkozni.

Mintegy 35 évet kellett a lézernek várakoznia a sebészeti műtők, a medicina „szentek szentjének” várószobájában, bebocsátásra várva. Miután azonban átlépte küszöbét, diadalútja megállíthatatlannak tűnik.

Ez a szabály a mantrája az egészséges életmód guruinak, a személyi trénereknek és az agyonreklámozott súlycsökkentő diétáknak is: vagyis vizet kell inni, akkor is, ha éppen nem vagyunk szomjasak az egészségünk megóvásának érdekében. Egy vezető amerikai fitneszcég szerint még ennél is több folyadékra van szükség: egy 77 kg-os súlyú embernek több mint 10 pohárnyi vizet kellene meginnia naponta.

Az E. coli baktériumtörzs, amely több tucat ember haláláért felelős a németországi hasmenésjárvány kitörése óta, egy genetikai kombináció eredményeként jött létre.

Ez a kór előfordulás tekintetében pontosan illeszkedik a hivatalos egészségügyi statisztikák számaihoz: vezető helyet foglal el, a többi érrendszeri betegséggel karöltve. Persze nem arról akarok írni, hogy a kispénzű nyugdíjasok a kirakatok nézésével enyhítik vásárlási éhségüket, hanem arról a kínzó, görcsös fájdalomról, amely arra kényszeríti a beteget, hogy a lábikrájában jelentkező fájdalma álcázásaként minden második-harmadik kirakat előtt megpihentesse a lábát.

A National Geographic magazin a hetvenes évek első felében megkeresett egy világhírű orvost, Alexander Leafet – aki klinikai orvostanprofesszor volt –, hogy tanulmányozza a világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeit, majd írjon cikket róluk. Utazgatásai során három olyan népcsoportot talált, melyeknek tagjai híresek voltak hosszú életkorukról és kiváló egészségükről, illetve a daganatos és egyéb civilizációs betegségek alacsony számú előfordulása jellemzi őket: Vilcabama völgyben Ecuadorban, a pakisztáni Hunza völgyében...