Nem ritka mostanában, hogy alaptalan riogatásoknak felülnek az emberek. Gyakran híresztelik, hogy hiány lesz valamiből, nem lesz elég, vagy az egekbe emelkedik az ára.
Ráfordítások
Európában egyfajta vihar előtti csend honol, de a gondok már kezdenek megmutatkozni. A fő kockázat az energiaellátottsághoz kapcsolódik.
Donald Trump volt amerikai elnök az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió (CPAC) nagyszabású nyári konferenciáján felszólalva úgy vélte, hogy országa „hanyatlásnak indult”, a gazdaság „összeomlóban van”. Véleménye szerint lépéseket kell tenni az energiaárak mérséklése érdekében, mert az USA nagy energiaexportőrből odáig süllyedt, hogy lassan Venezuelától kell segítséget kérni.
A világgazdaság hangulatát nézve – megpróbálva kiszűrni az álhíreket, melyekből szokatlanul sok van mostanában – megállapítható, hogy a jegybankok most jobb híján kamatemeléssel próbálják az inflációt féken tartani. A jelek szerint ettől még akkor sem riadnak vissza, ha nyilvánvaló, hogy azzal recesszióba taszítják a nemzetgazdaságokat.
A globális jelenségnek tekinthető emelkedő infláció miatt a jegybankok az alapkamat növelését alkalmazhatják, és a legtöbb esetben alkalmazzák is a pénzromlás mérséklése érdekében. Az év eleje óta a jegybanki alapkamatot számos országban drasztikus mértékben megemelték.
Ha két szóval szeretnénk jellemezni közösségünk demográfiai sajátosságait, akkor sajnos mindenképpen azt mondhatjuk, hogy fogyóban és elöregedőben vagyunk. A folyamatoknak számos közvetlen és közvetett hatásuk van gazdasági szempontból is.