Szombaton lakásavatón voltam. Mondani sem kell, tisztes távolságra egymástól, az előírásokat tiszteletben tartva.
Jó reggelt
– Nem emlékszel, hogy hívták azt a kamionsofőrt, aki három napig ott maradt velünk Fočában? Az esetre emlékszem, de – a fene az Alzheimert – a névre már nem!
Nemrégiben olyan döntést hoztak a városvezetőség tagjai, hogy korábbra hozzák a éjszakai pihenő kezdetének az időpontját a tömbházakban, Újvidéken így most már 16 óra után csendnek kell lennie a lakásokban. A döntés bizonyára nem független a pandémiától sem, az a számítás is bőven benne volt, hogy ha például tilos lesz az esti hangos zenehallgatás, kevesebb bulinak a megtartására lesz esély a lakásokban.
Valahol az interneten azt állapítja meg egy tanácstalan fiatal, hogy értelmetlen a közmondás: Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Mert hiszen a Jupiter egy bolygó.
Vezetés közben általában bekapcsolom valamelyik népszerűbb országos rádióadót. A fősodratú zeneipar által kitermelt (sic!
– Neked mindegy, te amúgy is otthonról dolgozol – vetette oda az egyik ismerősöm, amikor – a változatosság kedvéért – a járványról beszéltünk és a hozzá tartozó egészségügyi előírásokról, amelyek, ugye, a munkára is kihatnak. Pontosabban, az otthoni munka előnyeit és hátrányait boncolgattuk.