2024. szeptember 10., kedd

Vélemény

Enyedi Ildikó

Egy rendezőben kell, hogy legyen valamennyi fafejűség ahhoz, hogy végig tudja vinni az elképzeléseit, és legalább ő azt gondolja, fontos, és pont abban a formában fontos az, amit kitalál, vallja a magyar filmrendező, Enyedi Ildikó, aki néhány nappal ezelőtt a magyar filmesek közül elsőként vehette át a leccei filmfesztivál életműdíját, az Arany Olajfa életműdíjat, ráadásul munkásságának elismeréseként a Festival del Cinema Europeo című rendezvényen szinte az összes filmjét műsorra tűzték, köztük Az én XX. századom című, Cannes-ban 1989-ben A...

Csíkos koreaiak

Csúcstalálkozót tart április végén Észak- és Dél-Korea a közös határukon fekvő Panmindzsonban. Több mint tíz éve nem akadt példa legfelsőbb szintű tanácskozásra a két ország között.

Járdapiskóta és harci füst

Az Égéstermék egy közép-kelet-európai levegőjű könyv, nyilatkozta legújabb regényéről Potozky László, aki írói motivációját akként határozta meg kötete kapcsán, hogy egy közép-európai történetet szeretett volna megírni közép-európai hőssel. Ehhez, elmondása szerint, tanulmányozta a térségben az elmúlt évtizedekben zajló forradalmi történéseket, különös tekintettel az ukrajnai eseményekre, s a leszűrt tapasztalatok alapján kidolgozta a mindenkori forradalom természetrajzát.

A közjegyző mindig jól jár

Néhány évvel ezelőtt, amikor a kormány úgy döntött, hogy „tehermentesíti” a bíróságokat, az úgynevezett könnyebb ügyek intézését kivonja a hatáskörük alól, és sok más ország példájára megszervezi a közjegyzői hálózatot, talán eszébe sem jutott, hogy milyen óriási bevételi forrást enged ki a kezéből, és játssza át magánszemélyeknek. Elvileg csupán két témakörről, nevezetesen a különféle okiratok hitelesítéséről és a hagyatéki tárgyalásokról van szó, de ezek mögött hatalmas pénzek rejlenek.

A potya sem olcsó

Öt évvel ezelőtt a kormány – annak ellenére, hogy a problémát igyekezett a szőnyeg alá söpörni és a propaganda masinériája segítségével a szerbiai állampolgárok életszínvonalának folyamatos emelkedését sulykolta a közvéleménybe –, kénytelen volt tudomásul venni, hogy a társadalom egy bizonyos, nem is éppen elhanyagolható rétege mélyen a szegénységi küszöb alatt tengeti életét. A kevéske pénzből gyakran még a legszükségesebb dolgokra sem futja, az elhasznált villanyáramot sem képes kifizetni.