Jó reggelt

Nyárelőn történt, orgonavirágzás idején, mikor is a házunk előtti gyeppel foglalatoskodtam, hogy az utca túloldalán diszkrét fékezéssel megállt egy tükörfényű, fekete kocsi. Őszes úr ült a volánnál, mellette valami nő, a füstszínű ablaküvegen át nehéz volt kivenni.

Jó foci, nagy köpködések. Ez maradt meg az emlékezetemben az idei BL-döntőről.

Eszemben sincs hittérítésre vállalkozni, sőt arról sem elmélkedni, hogy melyik az „igaz” egyház. Meglehet, hogy ateistának lenni sem rossz dolog, azt pedig mindenkinek szíve ügye eldönteni, hogy egyik vagy másik táborba tartozzon-e, sőt bármelyiken belül melyik „irányzathoz”.

Nem lehet bemenni a bíróságra strandpapucsban, nem lehet rövidnadrágban sem megjelenni a  bíróság előtt, mert be se engednek a bejáratnál. A városházára vagy más hivatalokba viszont olyan öltözetbe lépünk be, ahogyan csak akarunk.

Mint ahogy az lenni szokott, amikor szabadságra megy az ember, hirtelen, váratlanul fontos hivatalos ügyek szakadnak rá. Ez főként akkor igaz, amikor az ember külföldön tartózkodik, és semmit nem intézhet.

Futótűzként járta be a hír a szerbiai sajtót: a Google társaság internetes térképén elorzott Szerbiától 11 000 hektár területet, és ezzel Palánka, Apatin és Zombor területének nagy részét Horvátországhoz csatolta. Megjegyzem, az említett térképen ez a helyzet már 2014 előtt is így jelent meg, az illetékes minisztérium már akkor tiltakozott miatta, de most valaki másnak is szemébe ötlött.