2024. szeptember 18., szerda

Vélemény

Nem történt semmi?!

A Felső-Dunán, Deggendorf és Hofkirchen között, január 4-én robbanásszerű árhullám keletkezett. Három nap alatt ezeken a vízmérőkön a vízszint a csúcsra emelkedett, és mindössze négy centivel maradt a legnagyobb víz – a hivatalos adatgyűjtés kezdete óta mért legnagyobb – szintje alatt.

Csáki szalmája

A pénzügyőrök tavaly ugyancsak kitettek magukért a minisztériumok ellenőrzését illetően. Eddig soha nem tapasztalt szorgalommal vizsgálták a az ügyvitelüket, és – mint várható volt – számos szabálytalanságot fedeztek fel.

Azé a föld, aki megveszi?

Szerbia az egyetlen ország, amely előbb szabadítja föl a földpiacát a külföldiek számára, mint mielőtt tagjává válhatna a kontinenset egybefogó gazdasági és politikai érdekközösségnek. Arról nem is szólva, hogy az euróövezeti válság miatt az EU polgárai körében az utóbbi időben jócskán fölerősödött a bővítésellenes hangulat, ami előbb-utóbb a politikában is éreztetni fogja a hatását.

Rögtön jövök!

A Világsarok + Balázs Attila második, a széppróza és a publicisztika határvonalain egyensúlyozó írásait tartalmazó kötete. 2006-ban megjelent elődjéhez, a Világsarok non-stophoz hasonlóan egotrip, „balkáni nyúl lelkem tükre”, afféle cuniculus vitae.

Ez most nem a fanyalgás időszaka

A Đinđić-kormány idején volt egy elképzelés, hogy felszabdalják az óriási méretű, terebélyes állami egyetemeket, a nyugat-európaihoz hasonló kisebb univerzitások alakulnának, 3–5 karral. A tervekből semmi sem lett, úgyhogy például a Belgrádi Egyetem továbbra is 31 karral működik, az Újvidéki Egyetem kötelekébe pedig 14 fakultás tartozik.

Lenni vagy nem lenni

Szerbia gazdasági-pénzügyi helyzetével kapcsolatban a hamleti kérdést már azok is komolyan veszik, akik mindeddig a válságból való kilábalásról és a fényes jövőről szónokoltak. Márpedig ez azt (is) jelenti, hogy az ország sokkal rosszabb helyzetben van, mint azt a politikusok hajlandók bevallani.