A topolyai könyvtárban a napokban ballagott el az informatikai képzés újabb idősekből, főként nagyszülőkből álló generációja, és a héten a nyugdíjas-egyesület festőcsoportja tízéves jubieumi kiállítására kaptam meghívót.
Jó reggelt
Olvasom, a szerbiai bankok tavaly rekordszintű bevételt valósítottak meg. Összesen 63,6 milliárd dinárt, azaz 524 millió euró profitot számoltak el az állam iránti adó törlesztése előtt.
Valaki felröptette a kacsát a fővárosi médiában, hogy a Zombor környéki falvakban mezőgazdasági és állattartó munkákat végeznek az ott tartózkodó migránsok. A hír hallatán igencsak elcsodálkoztam.
Vártam a tavaszt és a szabadnapokat. A szeméttel teli városi utcából a végtelen csöndbe burkolózó falu vált a hőn áhított desztinációvá.
Gyerekkoromban minden évben eltöltöttem egy hetet nagyapám húgánál, Újvidéken. Alapvetően szerettem oda járni, mert a zentai srácnak akkor még érdekes volt a nyüzsgő székváros, s az is nagyon tetszett, hogy minden reggelire téli szalámit és kefirt kaptam.
Ezekkel a szavakkal kezdődött egy internetes riport arról, hogy Újvidéken és környékén milyen nagy az egzotikus, vagy legalábbis az errefelé ismeretlen konyhák választéka.