Vélemény

Rengeteg megtört, elrontott életnek vagyunk a tanúi. Amikor úgy látszik, az ember nem tud talpra állni, senki nem akar vagy nem tud rajta segíteni.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Böndör Pál a huszadik század második fele magyar költészetének egyik legjelentősebb képviselője (adja magát a kérdés, hogy irodalmunkban valójában mikor is kezdődött a huszonegyedik század, de ebbe most ne mélyedjünk bele), ennek ellenére munkássága Magyarországon viszonylag ismeretlen. Az Új Symposion tagjaként, annak legismertebb alkotói (Tolnai Ottó, Domonkos István, Fenyvesi Ottó, Sziveri János, hogy csak a legnagyobbakat említsük) mellett, minden bizonnyal nagy kihívást jelentett a költőként való talpon ma...

A köznép számára nincs abban semmi újság, hogy a hatalmiak saját embereiket helyezik a kisebb-nagyobb mértékben kulcsfontosságú vezetői munkahelyekre, hiszen egyrészt valami módon díjazni kell lojalitásukat az adott párthoz, másrészt ezzel biztosítják az illető „káder” további hűségét, valamint azt, hogy a beosztottjaikat körmönfont módon vagy éppen zsarolással rábírják arra, hogy az általuk támogatott politikai tömörülésre szavazzanak.

Kérdéseinkre választ, problémáinkra megoldást keresünk, naponta újra és újra. Lapozgatjuk a napi sajtót, a hetilapot, böngészünk az interneten, a közösségi hálón zárt csoportok tagjaiként véleményt cserélünk egy-egy témáról, vagy a hozzászólásokból próbálunk tanulni.

Begépeltem az internetes kereső szótárba a hálapénz szavunkat, és láss csodát, a világ szinte minden nyelvéből válogathattam. Az angol gratuitiestől kezdve a görög filodorimatán, a finn juomarahoton, a japán sharein, a kínai Xiaofein, a szerb, horvát napojnicán, sőt az eszperantó dankmonojon át egészen a pandzsábi nyelv bakhasisái (innen a baksis?

Nem hazudtolta meg önmagát Donald Trump. Az amerikai elnök a héten is hozta a formáját.