Álláspont

Áll a bál a szerbiai futballközegben, de ezúttal nem az általában megszokott ügyek, a Partizan vagy a Crvena zvezda, és nem is a szerbiai felnőttválogatott körüli események miatt, hanem azért, mert a Szerbia által továbbra is saját tartományaként kezelt – vagy legalábbis akként kommunikált – Koszovót az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) keddi, budapesti kongresszusán felvette sorai közé. A kontinentális futball vezető szervezetének eddigi 54 tagja közül a voksoláson 28 szavazott a nagyrészt albánok lakta déli régió felvétele mellett, két sz...

Nem kevesebb mint ötszáz szabad munkahelyet kínáltak a legutóbbi állásbörzén Szabadkán. A munkaközvetítő szolgálat fiókigazgatója sokszínűség szempontjából az egyik legszínvonalasabbnak ítélte a mostani börzét, jómagam azonban a mai napig azon gondolkodom, hogyan lehetett egy ilyen börze sikeres, ahol az állást kínálók több mint fele semmilyen kvalifikációval sem rendelkező alkalmazottakat keresett.

Majdnem kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben Nagy-Britanniában fogalmazták meg először a munkások „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) követelését. Akkor a 10–16 órás munkaidőt szerették volna lerövidíteni.

Ma már az érintett polgárokon kívül szinte alig emlékszik valaki arra az időszakra, amikor – úgyszólván – zsongott az ország a régi devizabetétek sorsa miatt. A kilencvenes évek első felében ugyanis igen sok márkát „ellövöldöztek” a vesztes frontokon, de legalább ugyanannyit az akkori rezsim csúcsán levők kimentettek olyan országokba, amelyekben a mai napig sem képesek a nyomára jutni.

Nem gyakran fordul elő, hogy egy adott államban, tartományban vagy akár kerületben ne arról szóljanak igazán a választások, aki a sokszorosát begyűjti a legnagyobb ellenfél által elnyert szavazatok...

A szabadkai bevásárlóközpontok szomszédságában élünk. A „megamarket” a kisboltunk, az ott dolgozók köszönnek az utcán.