A minap a Tisza-parton sétáltunk a kislányommal, mikor megpillantott egy szemmel láthatóan beteg patkányt. Szegény pára csak ténfergett ide-oda, látszott rajta, hogy nem húzza már sokáig.
2024. szeptember 1., vasárnap
Jó reggelt
Szokásosan, este hét óra körül, megindultam az esti sétámra, a Duna menti sétányon mindig jó érzés a friss a levegőn gyalogolni, teszem ezt télen és nyáron is, esőben és szélben, soha sem gondoltam az időjárási körülmények nehezítő körülményeire, mert számomra lényegtelenek. Aznap, amikor fiam hazajött a suliból elmesélte, hogy a Futaki piacnál razziázott a rendőrség, drogosokat fogtak, akik a környéken molesztálták a járókelőket.
A tudomány az emberre csak mint tárgyra tud tekinteni: mint valamire, s nem mint valakire. A vallás az emberben a valakit látja.
A pilóta sötétben, eltévedve, a kifutópálya feléről kezdte meg a gyorsulást a felszálláshoz. A repülőgép a pálya végén lekaszált egy lámpaoszlopot, de csodával határos módon mégis sikerült felszállnia, majd egy órával később, hátborzongató, szárnykonstrukciós sérüléssel, üzemanyag-fröcskölés és hatalmas szerencse kíséretében biztonságban landolnia.
Válságok, fegyveres konfliktusok. A híreket olvasva, hallgatva vagy nézve úgy tűnhet, mintha az emberiség rossz irányba haladna.
A közelmúltban alkalmam adódott közelebbről is megcsodálni vidékünk méltatlanul elhanyagolt állapotban lévő kastélyait. Ezek az egykoron csodás, történelmi jelentőségű épületek napjainkban, néhány ritka kivételtől eltekintve, omladozó, romos létesítmények látványát nyújtják, amelyek megközelítése és esetleges bejárása nyugodtan kijelenthető, hogy sok esetben életveszélyes.