„Ezek a mai fiatalok! Bezzeg a mi korunkban…” – sóhajt fel a villamoson a mögöttem ülő, ránézésre hetvenes éveiben járó hölgy, miután gyermekek szállnak fel a járatra.
Terasz
Valerianus császár parancsára Lőrincet felforrósított vasrácsra fektették, hogy lassú tűzön megpörköljék a testét. Amikor egyik oldala már megégett, hóhérja elrendelte, hogy fordítsák meg a testét.
Tanácstalanul hallgatom a tanárbérek növeléséért „küzdő” diákok utcai szónoklatait. Nem titok: a politika játszik velük, miközben ők obszcén, útszéli szavakkal szidják a rendszert, a kormányt.
„Az élet nem sprint, hanem maraton” – elevenedik fel bennem az újévi fogadalmak következtében zsúfolásig telt temerini edzőteremben a szegedi bokszedzőm által januárban oly sokszor hangoztatott idé...
Bezzeg a mi időnkben, mondogatjuk gyakran, amikor valami olyasmit tapasztalunk, ami nem feltétlenül olyan, amilyennek mi szeretnék, amilyennek mi jónak tartjuk, vagy amilyennek mi megszoktuk, még a...
Szabadkán, a VIII. körben, a Csernovits utcza 375 alatt lakott bizonyos Bauer Lajos úr, kinek a már korábban megismert Bauer Ilona az illusztrációként látható félbetépett lapot küldte.