Hatalmas porverés előzte meg a torinói Fiat, majd néhány évvel később az Egyesült Arab Emírségek légitársaságának Szerbiába települését. Mindkét alkalommal a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a külföldi stratégiai partner jóvoltából a munkahelyek százait (vagy éppen ezreit) sikerült megmenteni, s ennek érdekében az állam nem garasoskodhat.
2024. szeptember 28., szombat
Álláspont
Az ógörögöknél az éhség istennőjét Limosnak hívják. Limos sok szempontból elfojtott istennő: messzire helyezték őt, és alig írnak róla.
Újabban hozzánk is „begyűrűzött” egy, a fejlett országokban már szinte bevált gyakorlatnak számító munkaerő-beszerzés. Ez pedig a munkások lízingelése.
A vezető politikusok már tavaly hangoztatták, hogy az idén, ha nem is látványosan, de erőteljesen növekedni fog a gazdaság, s ezáltal érezhetőn javul az ország pénzügyi helyzete is. Az optimista nyilatkozatokkal, mint mindig, ezúttal is a miniszterelnök járt az élen, s nem egy alkalommal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 2017-ben legalább 3, de az sincs kizárva, hogy 3,5 százalékos lesz a növekedés.
A hétvégén mintegy 150 országon végigsöprő, eddig körülbelül 200 000 számítógépben kárt okozó zsarolóvírusos támadássorozat rázta fel Csipkerózsika-álmát alvó világunkat. Bármennyire is riasztónak tűnik mindez, az igazság az, hogy nem történt nagy csoda, hiszen egy hagyományosnak számító informatikai támadás történt, amelyben egy olyan egyszerű kód okozza a károkat, amelyhez hasonlók nap mint nap felbukkannak a virtuális világban: a Symantec információs adatvédelmi vállalat állítása szerint 2015-ben több mint 340 ezer, tavaly pedig 460 ezer...
Öt évig éltem Gödöllőn egyetemistaként, mégis „sikerült” elkerülnöm Magyarország egyik legnagyobb barokk épületét, a Grassalkovich-kastélyt. Persze kívülről olykor vetettem rá egy-egy pillantást, hiszen a mellette elterülő parkot a mai napig imádom, különösen a csendjét, árnyas ösvényeit, napsütötte tisztásait… a kastélyba viszont be nem tettem a lábamat, őszintén szólva eszembe sem jutott.