Álláspont

– Hogy ez nekem milyen jól áll! – kiáltott fel a tükör előtt Maja Gojković, amint a Novi Pazarból frissen érkezett szép csadort próbálgatta.

A korrupcióellenes tanács nemrégen egy jelentést küldött a kormánynak, amelyben felöleli mindazon köztulajdonban levő ingatlanok listáját, amelyet a diplomáciai lakásgazdálkodási vállalat az elmúlt két évtizedben magánszemélyeknek és jogi személyeknek bérbe adott. Ebben a dokumentumban azt is leszögezte, hogy az állami szervek meglehetősen gondatlanul gazdálkodtak az objektumokkal.

Annak ellenére, hogy az ügy két évvel ezelőtt bontakozott ki, de csak a napokban került napvilágra, jó néhány tanulságot tartalmaz abból a szempontból, hogy egyes magánszemélyek érdeke magasan az állam érdekei felett áll.

Örömmel foglalok helyet az utolsó szabad ülőkén, nyugtázva, hogy pompás kilátás nyílik a finoman megvilágított játéktérre. Zümmögésszerű morajlás a fészkelődő nézői tömegben.

Előítélet: az erőszak nálunk nem fordulhat elő, a bántalmazók más környezetből származnak.

„Igen”, „nem”, „talán”, „nem tudom”, Öt, nem több című kisprózájában Albahari – röviden – kifejti, mindössze ennyi szóra van szüksége az embernek, hogy bármely kérdésre válaszoljon; ha pedig soha nem kérdez, ennyi szó elég egy életre. Sándor Zoltán fordításában magyarul is olvashatjuk immár a neves szerb prózaíró Különös történetek című kötetét, melyben erősen redukált, míves kisprózákat találunk a négy-ötsorosaktól kezdve a maximum másfél oldalasakig, amelyek között a legrövidebbek szinte haikuszerűen légiesek, mindenesetre van bennük valam...