Elégedettek a Szabadka környéki termelők az idei búzahozammal. Habár mintegy egy tíz-tizenöt százalékkal kisebb területet vetettek be búzával, mint az előző évben, mégis több termett.
Mezőgazdaság
Végső elkeseredésükben a nyilvánossághoz fordultak a még mindig társadalmi tulajdonban levő vajdasági vízgazdálkodási vállalatok. Ügyviteli egyesületük végrehajtó bizottságában ugyanis egyértelművé vált a vészharang kongatásának oka: immár csak idő kérdése, hogy mikor mennek csődbe.
Az eddig szinte megszokottá vált tavaszi és őszi hitelkínálatok mellett az idén a Tarományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap a nyár folyamán is pályázatot jelnetett meg, ezúttal három új hitelvonalra. Az egyik a silók vagy gabonatárolók kiépítésére, a másik a szőlőskertek és a gyümölcsösök jégelhárító rendszerének felállítására, a harmadik pedig a tenyészborjúk vásárlására.
Az adai községben az idén mintegy 4000 hektáron termesztettek búzát a gazdák. Az aratás befejeződött, a búzatermés átlaghozama hektáronként 5,5 tonna körül alakul.
Több évszázados múltja van tájainkon a tanyai gazdálkodásnak, s ezt a gazdálkodási modellt – a tanyákkal együtt – a közelmúltban csak megcsorbítani tudta a gazdaságpolitikai/agrárpolitikai rövidlátás és a politikai jóakarat hiánya, de megsemmisíteni nem. Vissza-visszatérő kérdés: agráriumunk tartóoszlopaként megújul-e, megújulhat-e a tanyavilág, az urbánus környezettől (falu, város) távolabb kialakulhat-e (ismét) egy fenntartható gazdálkodási modell?
Negyvenfokos melegben ült a kombájn kormánykereke mögé a köztársasági elnök. Saját bevallása szerint azért, hogy közvetlenül betekintést nyerjen: hogyan dobban a paraszt szíve.