Jó reggelt

A múlt század ötvenes–hatvanas éveiben az idősebb emberek kalapban jártak, de a fiatalabbak már áttértek a hétköznapi viseletben a franciasapkára. A melósok egy része pedig simlis sapkát, micit hordott a fején.

Miközben küszködtem az internettel (szombaton van egyébként az internet egyik világnapja), s ez lényegében azt jelenti, hogy többféle szerkentyűt és elérhetőséget is bevetettem – izzottak az idegeim, mert tapodtat sem jutottam előre –, a húsz-harminc évvel ezelőtti emlékek tolultak elém. Abban az időben szinte minden házban volt olajkályha, kemény tüzelős kályha és villanykályha is.

Yann Moix 50 éves, és képtelen szeretni egy 50 éves nőt. A több irodalmi díjjal kitüntetett francia író ezt a személyes ügyét egy interjúban osztotta meg az olvasókkal, amikor a Marie Claire francia kiadásának arról beszélt, hogy az ötvenen túli nők neki láthatatlanok.

Kicsit fáztunk, egy keveset fűtöttünk, mindeközben pedig mérges csodálkozással kérdeztük: Miféle bolondos május ez? Pedig – ha kicsit figyelnénk őseink tapasztalataira – tudhatnánk, hogy a fagyosszentek ilyentájt gyakran visszajárnak: Pongrác május 12-én, Szervác 13-án, majd Bonifác zárja a sort 14-én.

Május régi magyar katolikus neve Pünkösd hava. A régi székely-magyar naptár szerint Ígéret hava, Virágzó élet havának őseink mondták.

Az autóval való közlekedésről elmondhatjuk, hogy türelmes embereknek való sport. Egyrészt sok az őrült az utakon, másrészről pedig sokan úgy viselkednek, mintha egyedül vennének részt a közlekedésben, a szabályok pedig csak a többiekre vonatkoznának.