2025. április 19., szombat

Kilátó

Nézőpont kérdése

Amikor messziről meglátta és felismerte, el akarta kerülni a találkozást, de nem sikerült, mivel közben már a másik is észrevette. Mit tehetett, színlelte, hogy ő is örül a viszontlátásnak.

így veszejt

így veszejt apám pecsétgyűrűjét a tenger engem a bárpultra hanyatló reggel így veszejt a sűrű, sós ég, így veszejt el – nyelvem hínáros iszapjában hallom, látom és kitapintom: az idegen szó dallamos, tompa fényét, a zavaros, zöldeskék derűt így veszejt a bárpultok hűvöse, csöndje – a tengerek, óceánok langymeleg zajkitörése az eget fodrozó hullámidő   a költészet szemantikája talán túl szűk ez a terem, hogy elférjen a jelentős, jelentéktelen talán elég a szék, a polc – rajta az egymásra tolt, pakolt fényképek és lapok – némel...

A barbárokra várva délután

Lazul már a tömény szesz árszabálya, drágul az arany, embervér olcsul, szivárványos lepel is vár gyolcsul,  szabad lett fosztogatni most a pálya. Fegyver- és lószargyártás folyik itten, és a nukleáris lőszarban bögöly,  valahára-végre hogy megölj  bennünket orbitális méretekben.