Akik az utóbbi évtizedekben, akár felületesen is, figyelemmel kísérték Jugoszlávia, majd Szerbia gazdaságpolitikai történéseit, napjainkban kénytelenek arra a következtetésre jutni, hogy a nemzetközi megítélés szempontjából az iparosodás terén gyakorlatilag sehol sem vagyunk. Ennek a felismeréséhez a hatórás székfoglalóra sincs szükség, habár a régi/új kormányfő expozéjából – féligazságként ugyan, de – kiderült, hogy a jobb sorsra érdemes köztársaság legalább negyven évet visszafejlődött.
Álláspont
– Minden elismerésem az olimpikonoknak! Gratulálok a sportolóinknak, hogy Brazíliában a lehető legjobb fényben tüntették fel Szerbiát.
Kiskorom óta bajom van a nyárral. Egyszerűen túl meleg nekem.
Ma már csak az idősebb korosztály emlékezik arra az időszakra, amikor szinte nem volt olyan kisebb város, ahol ne működött volna textilüzem. Igaz, a technológia és a műszaki felszereltség igencsak elmaradt a fejlett országok mögött, de (talán éppen ezért) elsősorban a női munkaerő szempontjából hatalmas volt a felvevőképessége.
Nem nézik át újból 70 ezer kisérettségiző úgynevezett kombinált tesztjét, hogy kiderüljön, kit illet meg a fél pont azért, mert a nyolcadikosok záróvizsgájának tesztjén a kérdéses fizikapéldánál azt a választ jelölték be helyesnek, amely a felkészítést segítő feladatgyűjtemény egyik példájánál hibásan jóként szerepelt. Nem teszik lehetővé, hogy az így nyert fél pont alapján ezek a diákok egy számukra vonzóbb szakra iratkozhassanak át, ha épp ez a fél pont választotta el őket a kívánt középiskolától, szaktól.
A nők szájából gyakran elhangzik, hogy „Nincs egy ruhám se!”, és kénytelenek beszerzési körútra indulni.