Ha minden igaz, az év végéig a köztársasági képviselőház elé kerül az új munkatörvény javaslata. A tervezet még el sem készült igazán, de már jókora porfelhőt kavart maga körül.
2024. szeptember 16., hétfő
Vélemény
A nyilvánosságra hozott adatokból részben ismertek az államkassza jövő évi sarokszámai. A pénzügyminiszter hozzávetőleg 9 milliárd euró bevételre számít, ugyanakkor a kiadások meghaladják a 10 milliárdot.
Talán a magyartanárnő adta a kezünkbe, talán magunktól találtunk rá, vagy egy könyvbemutató hozadéka volt, már nem emlékszem, de azt tisztán fel tudom idézni, ahogy a Messzike gyermekverskötetet kézről kézre adtuk azon a tavaszi délutánon. A Tisza-part lépcsőjén ültünk, egy csapat középiskolás diák, önképzőkörösök, meg akik még hozzánk csapódtak, és fejünket összedugva hangosan olvastuk, hogy fáklyaként emeltem fagylaltomat málna ribiszke puncs, meg hogy Vadliba hangja, az égi harang: őszi levélként télbe kereng.
A Bridget Jones-, Carrie Bradshaw- és Terézanyu-sztorikban megfogalmazott szingli-létfilozófia egy évtized alatt ugyan túlhaladta önmagát (elkopott a kezdeti varázsa, és az említett emblematikussá vált hölgyek is feladták az emancipált, magányos nő státusát), de ezekből az úgynevezett alapművekből fakadt vadhajtások hihetetlenül túlszaporodtak, roskadoznak tőlük a könyvesboltok polcai, vezetik az olvasottsági toplistákat. A szerzők továbbra is ontják a jól bevált recept alapján kreált csajos történeteket, századszor is lehúzzák róluk ugyanaz...
A politikusok váltig tagadják és populista nyilatkozataikban arról igyekeznek meggyőzni az embereket, hogy azok a vállalatok, gyárak, amelyekben az állam többségi részvénycsomag felett rendelkezik, életképesek és nem felesleges az évente a köztársasági költségvetésből beléjük pumpált sok millió eurós támogatás. Velük ellentétben a szakemberek váltig azt hangoztatják, hogy kár ilyen célokra elpazarolni az adófizetők pénzét, hiszen ezeregy nemzetközi példa bizonyítja, hogy a Szerbiába agyonforszírozott állami vállalatok máshol sem életképesek.
Nemrégiben Bécsből tért haza 19 éves fiam és nagy vehemenciával mesélte élményeit. Egyebek között azt is, hogy német meg osztrák fiataloknak miként magyarázta, hogy Szerbiából jött ugyan, de ő magyar.