2024. november 25., hétfő

Bajić Jenei Klementina

2016 óta dolgozom a lapnál magyarkanizsai tudósítóként, a helyi történések követése mellett öröm számomra, amikor egy nagyobb interjút vagy riportot készíthetek. Gyakran visszanyúlok a gyökereimhez, és jóleső érzés, amikor olyan emberekről írhatok, akik kemény, kétkezi munkával és talpraesettséggel, némi furfanggal, de a régi értékekhez ragaszkodva élik az életüket. Kihívás számomra az is, amikor művészemberek tárják fel előttem lelkük egy-egy szegletét. Mindez együttvéve olyan szépen kisimul, hogy belőle az élet rajzolódik ki, amit írásaim által megmutathatok másoknak is. Tanulmányaimat itthon végeztem, Oromra, Szabadkára, majd Újvidékre jártam, és a szavak szeretete mindig jelentős szerepet töltött be. Bár az évek során, amikor megtanultam, szavakkal mennyi mindent el lehet érni, vagy le lehet rombolni, a tettek fontossága is bebizonyosodott, ezért rendszerint olyan interjúalanyokat keresek, akiknél a szavak és a tettek ugyanazt mondják.

Cikkeim:

Éjidő

Éjidő