Az idei ünnepi könyvhétre időzített könyvújdonságok közül Tóth Krisztina Akvárium című kötete is gyakorta szerepelt a sajtóban megjelenő ajánló-listákon, mint egyik lehetséges sikergyanús kiadvány. Annál is inkább a figyelem középpontjába került a könyv, mert a népszerű írónő verseskötetek és novelláskötetek, illetve tárcagyűjtemény után regénnyel jelentkezett.
2024. december 25., szerda
Olvasólámpa
A koncentrációs tábort megjárt Jákob és a Duna-parti sortüzet túlélő Edit szerelmi történetének töredékes ábrázolásával Csobánka Zsuzsa Majdnem Auschwitz című regényében az emberi kapcsolatok bonyolult természetrajzának sejtetésére vállalkozott. „Jákob Zinger.
Bene Zoltán Farkascseresznye című történelmi regénye a megálmodott valóság és a mindennapok mezsgyéjén egyensúlyoz. Bár a regény elsősorban a XVI.
Azt olvastam valahol, hogy György Attila a Bestiarum siculorum kötetében huszonnégy székely állatot ír le. Hát kérem, az állat ezen a helyen igencsak tág gyűjtőfogalomként értendő, ugyanis a szerző bestiáriumában több az emberi tulajdonság, a jellemkép, a képzelt lény, mint a valós állat.
Negyed évszázad távlatából nyugodtan elmondható, hogy a kelet-európai volt szocialista országokban a rendszerváltás nem teljesítette maradéktalanul a hozzá fűzött elvárásokat. A politikai-gazdasági átalakulástól a polgárok azt remélték, hogy végre „itthon is” megvalósul a vasfüggöny nyugati részét jellemző jóléti társadalom és szociális biztonság, ehelyett azonban a legtöbb országban a kapitalizmus különleges, „karvaly” illetve „vad” jelzőkkel illetett változata jött létre, aminek következtében sajátos szociális szakadék keletkezett, a lakos...
Remekül indítja Végel László a magát városregényként definiáló kötetét – az állam pumpolásának leírásával a szocializmusban. „Ők is loptak, mi is loptunk, aztán jöjjön, aminek jönnie kell.