Darvasi László kiválóan ért a gyerekek nyelvén. Minden egyes, nekik szánt kötetében sikerül megütnie azt a hangot, és sikerül megtalálnia, esetleg kitalálnia azt a témát, amellyel képes felkelteni az érdeklődésüket.
2024. szeptember 2., hétfő
Olvasólámpa
Esterházy Péter legutóbbi kötete a cím ígéretével ellentétben nem egyszerű történet, és nem is száz oldal. Vagy inkább mégiscsak annyi, ha a befogadó kezét amúgy is előszeretettel elengedő szerző egyik kinyilatkoztatását vesszük alapul, mely szerint „én mondom meg, mi egy oldal”.
Jászberényi Sándor 2006 óta – több-kevesebb megszakítással – Egyiptomban él. A szabadúszó haditudósító újságírás művelőjeként több afrikai és közel-keleti konfliktusról és háborúról tudósított, újságírói mindennapjairól Budapest–Kairó – Egy haditudósító naplója címmel tavaly saját fotóival illusztrált riportkönyvet jelentetett meg.
A szabadkai Életjel Kiadó 2005 és 2007 között Csáth Géza négy naplóját jelentette meg, az 1897–1899, 1900–1902, 1903–1904, valamint az 1906–1911 között írottakat. Ezek közül az első három a Csáth-életműsorozat 2013-as könyveként jelent meg a Magvető Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában.
Várady Imre 1893-ban nyitott ügyvédi irodát Nagybecskereken, fia, József és unokája, Tibor is a jogászi pályát választotta. A családi irattárban több tízezer iratcsomó maradt fenn, a háborúkkal, hatalom-, nyelv- és hevületváltásokkal dacolva.
A XX. századi politikai, gazdasági történések által gerjesztett változások országonként, népenként különbözőképpen csapódtak le, nemcsak új, tollheggyel karcolt határok, régiók kialakulását, hanem területenként újszerű jelenségek születését, sajátos szemléletmódok elkülönülését eredményezve.