Olvasólámpa

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet VersZene sorozatának második darabja, az elsőnek, a Domi-daloknak, méltó folytatása. Ezen esetben is hiánypótló kiadványt tett közkinccsé a kiadó, ugyanis Verebes Ernő Füttyraktár című verseskötete és a hozzá tartozó CD-melléklet olyan versek, dalok gyűjteménye, amelyeket nyomtatásban aligha kaphatott kézhez eddig az olvasó.

Ha még nem, akkor hamarosan eltűnik a nyelvünkből a regény címét alkotó szó, orfeum. Mert egy ma már nem létező szórakoztató műfajt jelöl, aminek helyére a sztendapkomedi (mert a helyesírás is veszendőben), vagy valami más lépett.

Parti Nagy Lajos Mi történt avagy sem című elbeszéléskötetében a korábbi Parti Nagy-opusból jól ismert tájakra kalauzol. A peremlét vidékére, a mellékvágányon veszteglők közvetlen közelébe, egyszóval a Tömpemizsér és Budapest fesztávolságon meghúzódó kismagyar valóságba, nyelvi vonatkozásban pedig a proliargó és a szerző alkotói boszorkánykonyhájában kutyult nyelvi lelemények terepére.

Babits Mihály szellemes, Könnyű és nehéz irodalom című szövegében jegyezte fel, hogy amikor Szentkuthy Miklós Praejét olvasta, több 800–1000 oldalas regény sorakozott könyvespolcán, olvasásra várva. Arra utalt ebben a sajátos olvasónaplóban, hogy uralkodik egy elképzelés, ami szerint az irodalom komolyságát a regény műfaja, a mű oldalainak száma és a könyv(test) súlya adja.

Már Benedek Miklós első, Nem indul hajó című kötetében is szembetűnő volt a líraiatlan versek nagy száma és az a fajta nyelvi szikárság, amely a fiatal magyar költészetben leginkább az újholdas hagyományra építkező újkomolyság tagjainál ismerhető fel. Noha az egyszerűségre való törekvés a Sinkó-díjas szerző nemrég megjelent második könyvét is jellemzi, annak darabjai novellaszerű építkezésükkel és epikus szerkezetükkel szétfeszítik a lírai műnem kereteit.

Szögi Csaba legfrissebb verseskötete is szorosan kapcsolódik ahhoz a személyes lírai világhoz, amit a szerző utóbbi néhány kiadványában részben, de a legutóbbi kisprózakötetében már konkrétan tetten érhet az olvasó. Szögi költői világa egy olyan változatos világ, amelyet szivárványszerűen színes, szerteágazó, mitikus és meseszerű elemek éltetnek, amelyek egy látszólag kaotikus egységbe szervezik egymást.